A/6.) tétel

A/6.) Sorolja fel az oldhatatlan kötésformák fajtáit! Mutassa be szóban alaposabban a szegecskötést és rajzolja le a szegecskötés elvét valamint a különböző fajtájú szegecseket. Mondjon példákat, hogy az ötvösségben ill. másutt milyen megoldások találhatóak, ahol szegecselést alkalmaznak.

---------------------------------------------------------------------------------------------------

A munkadarabokon alkalmazott kötés lehet oldható ill. oldhatatlan. Egy kötés akkor old­ható, ha azt a tárgy roncsolása, megsértése nélkül meg tudjuk szűntetni, és akkor oldhatatlan, ha a tárgy, vagy a kötést létrehozó elem roncsolásával szüntethető meg a kapcsolat.

Oldhatatlan kötések:

-          I. forrasztás (kemény-, ill. lágyforrasztás)

-          II. szegecselés

-          III. hegesztés

-          IV. fémek ragasztása

Ezeket a kötésfajtákat alkalmazzuk több darabból készült tárgyak összeállításánál (pl. kannák, dobozok, stb.)

----------------------------------------------------------------------

II. SZEGECSKÖTÉS                                                                                        II.

A nem oldható kötések másik ismert és alkalmazott módja. Általában a szegecseléssel kettő vagy több részből álló munkadarabok köthetők össze.

A szegecskötéseket rendeltetésük szerint, szegecsek elrendezése, igénybevétele és fejalakja alapján osztályozható.

Rendeltetésük szerint lehetnek:

-          laza vagy csuklós szegecskötés

-          szerkezeti szegecskötés

Laza vagy csuklós szegecskötés: olyan eljárás, amikor az alkatrészek nincsenek teljesen egymásra szorítva, és az összekötött részek egymások elfordulhatnak (fogók, körzők, csuklós pántok, fülbevalók).

Szerkezeti szegecskötés: főleg a fémiparban használják (régi hidak, pl. Szabadság híd), olyan kötés, amikor az egymáshoz rögzített alkatrészek nem mozdulnak el. Két fajtája van:

-          szilárdsági

-          tömítő és tömítő-szilárdsági kötés szegecskötés

Szilárdsági szegecskötés: hidak, daruk, vasszerkezetek összekötésénél alkalmazzák. Ilyen kötés alkalmazott a használati és a dísztárgyak szerelésénél is (fogók, fülek, nyitógombok). A szegecseknek nem csak kötési, hanem díszítő szerepük is van. A szegecsfejeket úgy kell kialakítani, hogy a tárgy szépségét ne rontsák (övek díszítése, csatok felhelyezése).

Tömítő és tömítő-szilárdsági szegecskötés: főleg tartályok és nyomás alatt lévő kazá­nok készítésére alkalmazzák.

A szegecselést hideg vagy meleg állapotban végzik a szegecs nagyságához megfelelően. Általában 8mm-ig hidegen alakíthatók a szegecsfejek. Az összeszegecselendő részek átlapolással, vagy hevederes kötéssel erősíthetők egymáshoz.

Szegecsek fajtái:

A szegecsen három részt különböztethetünk meg. A gyámfej (a szegecs gyárilag elkészített fejvégződése), a hengeres szár (hosszúsága az összekötendő alkatrészek vastagságához idomul), és a zárfej (a szegecselés műveleténél ezt alakítandó ki).

A szegecseket a gyámfej alakja szerint nevezzük el:

-          félgömbölyű szegecs

-          süllyesztett fejű szegecs

-          lencsefejű szegecs

-          peremes szegecs

-          szíjszegecs

-          csőszegecs

A szegecsek anyaga lehet acél, vörös- és sárgaréz, alumínium és arany- vagy ezüst ötvözet. A gyengébb anyagú szegecs a z igénybevétel során könnyen tönkremegy, ezért jó, ha a szegecs és a tárgy anyagának mechanikai tulajdonságai megegyeznek. A szegecs anyagával szemben támasztott követelmény, hogy legyen szívós és rendelkezzen megfelelő nyúlással, alakítha­tó­ság­gal.

A szegecs meghatározó méretei a szegecsszár átmérője és a szegecs hossza. A szegecselésnél, az összeillesztés után a kiemelkedő szegecsszárnak olyan hosszúnak kell lennie, hogy a zárfej kialakítható lehessen.

Szegecsek készítése és szerszámai

A nemesfémiparban a szegecseket az ötvös maga készíti el megfelelő átmérőjű huzalokból. A szegecs feje kalapálással alakítható ki. A szegecselő-kalapács fokával a satuba fogott, huzaldarab végét ütögetve, körbe kalapálva gyámfej készíthető.

Azonos méretű szegecs készítéséhez különböző szerszámok léteznek:

-          szegecshúzó

-          szegecsfejező

-          szegecsrátartó

Szegecshúzó: az összekötendő részek összehúzását, egymáshoz simulását segíti elő.

Szegecsfejező: acélszerszám, fejező részébe díszen alakzatok is véshetők. A szegecsek zárfeje is hasonló módon készíthető.

Szegecsrátartó: a szegecs gyámfejének feltámasztására szolgál. A gyámfejhez pontosan illeszkedő negatív forma.

A szegecselés művelete:

-          előrajzolás, lyukak ki- és összefúrása

-          lyukak (furatok) szélének sorjázása

-          süllyesztett fejű szegecs esetén a furatok széleit nagy átmérőjű (gyámfej méretének megfelelő) fúróval besüllyeszteni, majd a szegecs behelyezése a furatba

-          apró ütésekkel az összekötendő részeket felhúzni a szegecsszárra, majd a szegecs fejezése következik

-          a zárófej kialakításánál ügyelni kell arra, hogy a zömítés pontosan a szegecszár hossztengelyének irányában történjen, ellenkező esetben a szegecs elgörbülhet

--------------------------------------------------------------------------------
KÉPEK

--------------------------------------------------------------------------------
Példák (akár személyes is):

Szilárdsági szegecskötés: hidak, daruk, vasszerkezetek összekötésénél alkalmazzák. Ilyen kötés alkalmazott a használati és a dísztárgyak szerelésénél is (fogók, fülek, nyitógombok). A szegecseknek nem csak kötési, hanem díszítő szerepük is van. A szegecsfejeket úgy kell kialakítani, hogy a tárgy szépségét ne rontsák (övek díszítése, csatok felhelyezése).

Tömítő és tömítő-szilárdsági szegecskötés: főleg tartályok és nyomás alatt lévő kazá­nok készítésére alkalmazzák.

**************************************************************
RB20120508