A/1.) tétel

A/1.) Ötvös szakma szakterületei és részszakmái. Mutasson be egyet alaposabban. Helyezze el a saját tanulmányait a skálán (pl. Oppi mandala kiegészítve az általános beosztással). Fejtse ki, hogy mi a különbség arany- és ezüstműves munkakörök/tárgyféleségek között.

-----------------------------------------------------------------------------------------------

Az ötvösség fogalma, AZ ÖTVÖS TEVÉKENYSÉGI TERÜLETEI, az ötvösműhely berendezése

            Az ötvösség olyan mesterség, melynek feladata a nemes- és színesfémek művészi igényű megmunkálása. Az egyik legősibb mesterség, azóta létezik, amióta az ember megismerte a fémeket, és megmunkálási módjait kialakította. Ez kb. az újkőkor időszakára tehető. Így a szakma története visszanyúlik egészen az őskorig.

Az iskolában a képzés ideje alatt feladat megismerkedni:

-          a szakma történetével

-          a használati anyagokkal

-          a munkafolyamatokkal

-          valamint a tervezés, tárgyalakítás módszereivel, folyamatával

Az ötvösmesterség múltjának megismeréséhez a történelmi korszakbeosztást vesszük alapul – ennek alapján követjük a fejlődési fokokat, korszakokat, a különböző korok tárgyi emlékeit. Amikor az egyik korszak fejlődését vizsgáljuk, elsősorban a fennmaradt alkotásokra, tárgyi emlékekre támaszkodunk, ill. főleg a középkortól a fennmaradt írott forrásokra (pl. Theophilus presbiter: Schedula Diversarium Artium; Kecskeméty W. Péter: Ötvösség).

A XVIII. századig egységes ötvösmesterségről beszélhetünk,  majd a gyáripar, és a tömegtermelés létrejöttével az addig egységes szakma részekre bomlott, művelői részfeladatokat hajtottak végre. Kialakultak az ötvösség különféle részfeladataival foglalkozó szakmák, melyek az addigi egységes műveleti sort szétszabdalva, egymásra utaltan végezhetik el.

Ezek alapján megkülönböztethetők a különböző rész szakmák:

-          ékszerész

-          aranyműves

-          ezüstműves

-          foglaló

-          öntő

-          vésnök

-          cizellőr

-          lánckészítő

Régebben, a középkorban ezekkel az ismeretekkel egy ember rendelkezhetett. Jelenlegi képzési formákban (középiskolában, de egyetemen is) a fémműves képzés lehetőséget ad az előzőekben felsorolt szakmákba való betekintésre, és ezzel egy átfogóbb ismeretekkel, az ötvös szakma és tárgytervezés / kivitelezés részfeladatainak kimerítőbb megismerésére. A mai tömegtermelés, és nagymértékű gépiesítés mellett is e szakma megmaradt még alapvetően kisipari, kézműves jellegűnek, de a mai tendenciákat figyelembe véve ez az út az, amit e képzés után választani tudunk, kitekintéssel kell lenni a design és a tömegtermelés irányaira is.

Ötvös tevékenységi területek, főbb munkafolyamatok

1. Kalapálás

-          egyengetés

-          felhúzás

-          domborítás

-          cizellálás

2. Hengerlés, dróthúzás

3. Forgácsolási eljárások

-          reszelés

-          fúrás

-          fűrészelés

-          vésés

-          hántolás

-          köszörülés, csiszolás

4. Kötési eljárások

            Két csoportba oszthatók:
           4/1. Az oldható kötés

-          foglalatos kötések

-          csavar kötés

-          különböző tervezett kapcsolódási pontok
4/2. Az oldhatatlan kötés

-          hegesztés

-          forrasztás (ennek is két fajtája: kemény és a lágy forrasztás)

-          szegecskötés

5. Öntés: Az öntés műveletei és az öntött anyag további megmunkálása [alapanyag öntési előkészítés, különböző öntése eljárások: homokformázó ill. viaszveszejtéses öntés, osszaszépia]

6. Préselés és egyéb képlékeny alakítási eljárások [hengerlés, dróthúzás, sajtolás]

7. Kőfoglalás [különböző foglalatos és kő csiszolási formák ismerete és használata]

8. Zománcozás [rekesz-, beágyazott-, domborművű zománc]

9. Kikészítő műveletek, fémbevonási eljárások [csiszolás, polírozás, galvanizálás]

10. Nemesfémvizsgálatok

---------------------------------------------------
Aranyműves és ezüstműves feladatkörök, tárgyféleségek
Nagyon lebutítva és leegyszerűsítve az aranyműves feladatai az ékszer és ékszer jellegű feladatok, még ha ezüstből is van; ezüstműves pedig főként az "asztal tárgyaival" foglalatoskodik, amely általában ezüstből készül, de lehet arany is. Az alapanyaggal összekapcsolt feladatkörök más fémműves szakmáre is jellemzőek, hiszen van olyan, hogy bronz- és rézműves, ahol már a korlátok, lámpák, etc. kerülnek sorra, melynek alapanyag általában a bronz. Rézműves általában sárgarézből készített használati tárgyakat...

Ennél alaposabban olvasható írásomban a 2.-es fejezetben a következő elérhetőségen:
http://www.rb-dla-study.blogspot.com/p/1-dolgozat.html

---------------------------------------------------
Oppi jewel mandala
Ugyan nem magyarázza az ötvösség részterületeit, csupán az ékszer viszonyulásait készítői és felhasználói oldalról:

(érdemes a képet "Link megnyitása új lapon" módon nagyítással szemlélni,

vagy lementett kép részleteit kinagyítva tanulmányozni)

Ez a következő táblázat már annál inkább az ötvös szakma egyes részterületeivel foglalatoskodik, de azon belül is az ékszer hangsúlyos érzékeltetésével, de említve a többi rész szalmát is:

***********************************************************
RB20120508